Egy legenda szerint egy Fekete Gergely nevezetű vándorló ember telepedett le először erre a helyre. Erről az emberről nevezték el a katlant Feketelaknak.

Szolnok-Doboka vármegye monográfiájában a következőket írják Feketelakról:

Első írásos említése 1329-ből származik. a falut Laak néven említik. 1589-ben Feketelak előnevét állítólag az itt található feketés vizű tó nyomán kapta. Három oldalról elkerített szűk völgyben, részben a dombok oldalaira felfutva találjuk a házakat. A falu közepén az azonos nevű patak fut keresztül. Kezdettől fogva magyarok voltak lakói.

Nevének más változatai is előfor-dultak, többek között:  1553-ban Lak, 1589-ben Feketelak. Román neve 1831-ben  Lák.  

A feketelaki völgyből is kerültek elő őskori edénytöredékek, nehezékek, szerszámok stb, míg a tavak zárógátjaiból a XX. sz. elején bronzkori halászszerszámok kerültek elő. A római korban már gyérebben lakott terület volt, ami valószínüleg a sokáig gondozatlan tavak, völgyek elposványosodásának a következménye.  A lakosság tartós megtelepülése, és a gazdasági- társadalmi élet kifejlődése a honfoglaló magyarsághoz kötődik. Tudjuk, hogy a Kis-Szamos völgyében telepedtek meg az első honfoglaló nemzetségek ( Borsa, Agmánd, Farkas ) és az itt láncban található sóbányákat (Dés, Szék, Kolozs ) hamar az ellenőrzésük alá vonták.
  Feketelak a XlV-ik század elején Majos (Moyus) fiainak Ellős (Elleus) és Majosnak birtoka volt. Ezek azonban pártot ütvén I. Károly király ellen  Feketelak a királyra szállott, ki azt 1329-ben  Ferencz fiának Pogány Istvánnak adományozta oda. Ennek magvaszakadtával Feketelak, mint Búza tartozéka a Bebekek birtokába került. 1455-ben  Hunyadi Jánosnak  záloga.