A reformáció idején az addigi katolikus hívek templomukkal együtt reformátusok lesznek. Sem a középkorban, sem a reformáció korában más vallásról, templomról nincs adat. A szentély román kori eredetét erősíeti meg Entz Géza, valamint Bíró József is, aki az őrpád-kori templomok közé sorolja.

Mindössze „négy lépés” hosszú szentélye és diadalíve mai napig megőrizte eredeti félköríves formáját,  boltozatát, köríves ablakait, melyek a „kora román ízlés modorában középrõl ki-és befelé” öblösödnek.(Orbán Balázs)

A hajó valószínüleg késõbb épülhettett, déli kapuja ugyanis gótikus stílusjegyeket mutat.