Cegei Wass-kúria
A Vid Wass (1414-1454) és Fejes Márta házassága következtében, a cegei birtok a Wass családhoz került, lévén a családnak 10 leszármazotti ága. Három kastélyt építettek, egyet Vasszentgothárdon és kettőt Cegén de ezek közül csak a kisebbik maradt meg.
Építése
Wass Ádám
Története
Wass György, az ifjabbik Wass János fia volt az első, aki megerősítette a család vagyoni helyzetét az ingatlanjait tekintve. Őt 1594-ben a kisebbik kastély területén temették el.
A nagyobbik kastélyt Wass György (1658-1705) építette, aki a Wass László és Teleki Anna gyermeke volt. Ezt a kastélyt a második világháború után teljesen lerombolták.
Wass Sámuel (1754-1812) megerősítette a Cegén lévő kisebbik kastélyt és létrehozott két ártézi kutat is ennek udvarán. Ezután a kastély Wass Ádám (1821-1893) tulajdonába került, aki két alkalommal is helyreállította az épületet (1848-ban és 1875-ben). Ádám a kastély környékén levő utak helyreállításához is hozzájárult, előmozdítva egy olyan projektet melynek során az utakat faburkolattal látták el.
Wass György (1878-1925) és Wass Olivér (1855-1932) halála után, a kastély Wass Albert (1908-1998) tulajdonába került, aki Wass Endre (1886-1975) fia és Wass Béla (1853-) unokája volt.
Az államosítás után
1946-ban a kolozsvári népgyűlésen Wass Albertet édesapjával együtt halálra ítélték, azzal a váddal, hogy 1940 szeptemberében több civilt is megöltek. Így a kastély az állam tulajdonába került. Később a kastély épülete lakóhelyként és székhelyként szolgált az Állami Mezőgazdasági Vállalatnak.
Leírása
A ma is meglévő kastélyt, Wass Ádám építette 1769-ben. A kastély erdélyi barokk stílusban volt építve és eredetileg a következő elemek alkották:
• A kastély épülete (földszinti és alagsori részekkel, manzárdtetővel és bejárati verandával ellátva),
• Két szögletes alaprajzú, elülső pavilon (már nincs meg)
• Egy barokk stílusú, oszlopsorral ellátott könyvtár pavilon (már nincs meg)
• Egy patkó alakú falrész, oszlopsorral díszítve.
Az évek során még bővítették a hátulsó homlokzatot. A teremnek, amelyet az Állami Mezőgazdasági Vállalat kantinteremnek használt a mennyezetén egy festmény volt, ám ezt bevakolták.
A kastély az alaprajza szerint téglalap alakú, két alacsony négyzet alakú toronnyal és négy pavilonnal. Egy kis park veszi körül, előtte két ártézi kút található. A kastély épületéből fennmaradt az erdélyi barokk stílusban épített főépület, az alagsor, a földszinti rész és a fedélszék. Nem messze az épülettől található a családi kripta, melyről már 1776 óta vannak említések a családi archívumban.
A kastély kertje
Hivatkozások
Kapcsolódó irodalmi alkotások, tanulmányok:
• Biró József: Erdélyi kastélyok, 1943, Új Idők Irodalmi Intézete (Singer és Wolfner) kiadása, Budapest
• B. Nagy Margit. Várak, kastélyok, udvarházak. Ahogy a régiek látták. Bukarest, 1973
Források
